Színek, érzékek, világok...

Imádom az indiai filmeket: mindig gyönyörrel kecsegtető színekben pompáznak... mint pl. emebben...

Lángtenger

Tűz által elemésztve...

Az vagy nekem...

-Azért szeretek Veled lenni, mert Te mindig kihozod belőlem az Állatot, és ilyenkor jutnak eszembe a legnagyobb hülyeségek, a legjobb ötleteim.
-Dehát akkor én most mi vagyok Neked? Csak nem a Múzsád? :-)
-Nem. Te vagy az én gyöngyhajú "szociális indikátorom".

A nyelvtanfolyamok előnyös oldala...

Mire nem jó egy nyelvtanfolyam? Nemcsak, hogy igaz az "új-embereket-ismerhetsz-meg"-topos, meg a "nagy-az-Isten-állatkertje, de-alacsony-a-kerítés" igen bölcs megállapítás, s megismerheted ezáltal akár legkedvesebb jövőbéli játszópajtásodat, vagy éppen ősellenségedet, de ezen túlmenően akár jövendőbeli fogorvosodba is belebotolhatsz, éppen, amikor szükséged van rá...
Hát nem szép az Élet?

Búcsú-út, út-búcsú...

Legjobb jóbarátom ma közölte velem, h. inkább csak vmikor. szeptemberben találkozzunk legközelebb, vagyis "a süllyedő hajó végleges elhagyását" közvetlen megelőzően, mert, ha sűrűn futunk össze, túlontúl is hiányozni fogok neki...
Így talán kevésbé.
Ez olyan kedves... - ezek sz't vkinek. hiányozni is fogok... :-)

Marchin' Hammers...

Na, erről beszéltem elébb... - már csak ezen "animációkért" is szeressük a Wallt, és, persze, a legtöbb Floyd-album illusztrációja is ilyen-és-ehhez-hasonló kaliberű, hát, még, ha megelevenednének, mint ezek a robusztus, ám igencsak ruganyos kalapácsok...

Mint egy házaspár...

Mert párosan szép az Élet...még a vidrapofáknál is...

Hát nem gyönyörű???

Ez meg magáért beszél...

Good Bye Lenin!

Ma meginterjúvoltak, melyik a "Lieblingsfilmem", ami, sz'tem elég barom kérdés, hisz már nem is emlékszem, milyen filmeket láttam életem folyamán, egyre viszont tisztán emlékszem, és nagyon kedves nekem...

Németóra...

- Te, figyelj, áruld már el, mi az a Schmuck? Sosem tudom.
- Khm, khm, nur auf Deutsch, nur auf Deutsch! Könnte jemand erklären?
- Ja, natürlich. Schmuck ist etwas "bizbaz" (das vor allem Frauen tragen)...

La vita é bella, ta-tam, ta-tam...

Ma igazán nagy sikerélményben volt részem: a puzzle minden darabkája tökéletesen a helyére került: összeraktam végre az első teljes (na jó, majdnem teljesnek mondható) római kori fedőt több töredékből, és mindegyik passzolt!!! Ujjjééé! Ezért már érdemes volt felkelni hajnalok hajnalán, asszem..., ezért már érdemes élni...

TMH-koncert ismét...

Ápr.22-én (szerdán) ismét TOVÁBBI MAGYAR HANGOK-koncert a Könyvtár Pinceklub-ban (Múzeum krt.4., a Nemzeti Múzeummal szemben)
Vendég: VIRGO zenekar
Kezdés: 21.00

És egy kis ízelítő belőle...

Indy Cindy as Solo Brick Jones

Mégiscsak kalandos ez a régészet...

A nők szerepe a háborúban...

"A háborúban a nők is megteszik a kötelességüket a férfiakkal együtt,
úgy elöl, mint hátul."

Azóta is a színházat keresi...

OTDK első napjának estéje volt, és színházba voltunk hivatalosak... (egyébként egy ferrrgetegesen sokat ígérő címen futó előadásra, a Kalózokra), node kissé késésben voltunk, és kb. 8-9 v. talán 10 éve voltam utoljára Szögeden. Egyikőnk sem tudta, merre van a színházépület. Kértünk útbaigazítást, de mindhárman elmehetnénk tájékozódási versenyre, oly csodamód odatalálunk bárhova...
Jómagam arra emlékeztem, h. a színház egy gyönyörű, valamilyen sárgaépület (na, valami olyan rémlett, mint a "Sárga Ház" a Lipótmezőn), meg, h. sarkon áll... - ennyi volt a biztosnak mondható támpontunk...
De a téren, melynek közelében kerestük, kapásból legalább öt sárgának nevezhető épület volt...
Az elsőre azt mondtam, rémlik, ismerős, de nem tuti, a másodikra tutit mondtam, de nem az volt, a harmadikra is tutit mondtam, de az sem nyert... azóta is keresem a színházat Szögeden...

Bolonyai elereszti magát...

Csak nem találták, csak nem jött elő még mindig az a biz. hotel a szűk utcarengeteg közül..., pedig már legalább 2 órája keringtek abban a porfészekben..., ami az amúgy teljes mértékben úriember Bolonyai tanár úrból végérvényesen és menthetetlenül kihozott VALAMIT: "Húhhh, bassza meg, már megint otthon felejtettem a címet...!"

Ha újra itt a nyár, és meleg az idő...

Látszik, h. ismét itt a nyár: már megint jönnek a férgek, akarom mondani a hangyák - már nemcsak a konyha fúga repedéseiből, de a szoba parkettái közül is özönlenek..., de hiányoztak!!!

Aranyköpetek

Azért a vérfagyasztó kegyetlenségen átszűrődött némi (nem is akármilyen) szatirikus irónia... - néhány egészen elképesztően bravúros és mosolyra fakasztó fordulat, így pl.:

"A vezír szavára kushadjon a nép!"
vagy:
"Izzadok, mint kutya a koreai konyhán." etc., etc. és egyéb nyalánkságok...

Az ünnep

Kíméletlenek, kegyetlenül szókimondóak; reális, megdöbbentő élethelyzeteket feltáró-felrázóak "ezek" a skandináv drámák: a finn Bengt Ahlfors "Az utolsó szivar" c. tragikomédiája még finom "leányálom", s akár el is bujdokolhat nyers szókimondását, élethelyzet-felismerését tekintve (cf. az antik irodalomban Horatius legtöbb szatírájával - a híres "priamolákkal", ugye... :-)) "Az ünnep" c. (eredetileg) dán dráma mögött. Kegyetlenül vérfagyasztó és megdöbbentő!!!

Túlhevítés-lehűtés...

-Mostanában Béla (a Norvégiából hazaszakadt pingvin) túlontúl inaktív, még a nyelvét sem képes felemelni, és megmozdítani. Vsz. télen jött a téli fáradtság, most meg a tavaszi. De akkor sem értem...

-Pedig neki pont télen kellene felpörögnie, mínusz 20 fokban. Egyébként, szerintem csak túlhevítetted, és most várja, hogy üzemi hőmérsékletre lehűljön.

Óvakodj a Nyúltól!

A nyuszi szeret Minket! - de ez csak topos, valójában Vérnyúllal állunk szemben, aki a GyalogGaloppból elevenedett meg, s öltött formát, de még milyet - egy valóságos Terminátor! Egyébiránt nagy szeretettel várjuk húsvétkor, h. tojjon minél több kincset a fészkünkbe - na, azt leshetjük...

Macsek kifekszik az adóbevallás procedúrájától, és egyáltalán...

Nemhogy jómagunk, de az állat sem képes ránézni a szeme előtt villódzó számok, hókuszpókusz műveletek sokaságára, mégcsak le sem sz'rrrja (na jó, egyszer majdhogynem betermeli), helyette inkább az öngyilkosságot választja...

Helyesbítés...

Helyesbítenem kell: ez alkalommal a Múzeum igazán megerőltette magát - biztos forrásból tudom, h. a Ráday u.-ban már egy plakát keresi gazdáit... - ez ám a reklám-és közönségmarketing!!!

Szkíták a Nemzetiben

Nem értem a Múzeumunkat... - állítólag az ország első múzeuma, ennek ellenére hihhhetetlenül súlyos problémái vannak a közönséggel való kapcsolatteremtésben és -tartásban, az emberek alapvető megszólításában, érdeklődésének felkeltésében... Már vagy két hete nyílott meg ez az arannyal roskadásig teletömködött csoda, mégis kísértetisen kong az ürességtől az épület - és ez nem az első eset. Össze sem mérhető mondjuk a Szépmű hasonló kaliberű kiállításainak népszerűségi indexével, v., ha úgy tetszik, látogatottságával... - ahol már-már divatszámba megy egy-egy képzőművészeti kiállítást megtekinteni..., és emitt? - csak pangás... - érrrdekes dolgok ezek...

Minden kezdet nehéz...

Tudvalevő, milyen nehezen, ill. nehézkesen transzformálom szavakká általában értékesnek egyáltalán nem nevezhető gondolataimat, azonban néha jólesik kiadni őket..., meg különben is, hétfőn a Mágus (as. D. B. Iuppiter) majdhogynem leesett állal kérdezte meg kedves évfolyamunkat, h. mi egyáltalán nem írunk verset, epigrammát legalább v. novellát v. olvasónaplót??? Hááát, ha ezek közül egyik "széptevékenységet" sem űzzük (v. egyik formába öntésével sem áldott meg netalántán az Ég), akkor miért is ne próbálkoznánk meg legalább egy blog írásával? - már tervezgettük, tervezgettük eleddig is, de talán ez a jeles hétfői nap volt a végső löket...
Szóval, üdvözlégy, újonnan létrehozott szépnevű blog! Ha nem is látogatlak meg mindennap, ígérem, nem foglak elhanyagolni!